Módosítva: 2020. 08. 14. Őszi évfordulók
Október 6. Nemzetünk gyásznapja, a levert 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei kivégzésének évfordulója.
BATTHYÁNY LAJOS miniszterelnök Pesten, tizenhárom honvéd tábornok Aradon halt hősi halált a kegyetlen megtorlás hóhérai által. Nemzetünk csendben emlékezett.
Félárbócra eresztett Nemzeti Lobogóval tisztelegtünk emlékük előtt.
Október 15-16. A Magyarország szempontjából a Németek oldalán vesztésre álló második világháború legvéresebb frontjának pusztítását elkerülendő, Horthy Miklós kormányzó proklamálta a háborúból való kilépést, amit a német segítséggel másnap hatalomra került nyilas uralom Szálasi Ferenc vezetésével megakadályozott, teljes pusztulásba taszítva ezzel a magyar gazdaságot, Budapestet és a Dunántúlt.
Október 23. Az 1956-os forradalom emléknapja.
Megítélése a mai napig indulatokat kelt. Több mint 30 évig a hivatalos megnevezés ellenforradalom volt, bár nagyon sok ember egészen másként gondolta.
Az l990-es rendszerváltás óta nemzeti ünnep ez a nap, de ma is vannak kétkedők.
Több mint 30 évig hallgatás övezte, a történtek csak az uralmon lévő rendszer megítélésének megfelelően voltak értelmezhetők.
Aki mást gondolt suttogva tehette bizalmas baráti, rokoni körben, vagy csendben emlékezhetett.
Akik átéltük, az iskolában nem tanultunk róla, mintha a magyar történelem 1945-ben véget ért volna. Kiváltó okait, a zsarnok "Rákosi rendszert" saját bőrén tapasztalta a nép.
A 80-as évek végén, amikor a szocialista gazdaság a pazarló kirakat politika eredményeként összeomlott, annak bírálata mellett kaphattak hangot, akik az "ellenforradalom" megítélést vitatták, akik méltó emléket akartak állítani a levert forradalom résztvevőinek, elesett hőseinek, a megtorlás áldozatainak.
Így kerülhetett sor NAGY IMRE miniszterelnök és kivégzett társainak, a forradalom vezetőinek méltó, a névtelen áldozatok jelképes temetésére. Akik csak a korábbi hivatalos elnevezését ismerték, fölkapták a fejüket, hogy mi történt itt valójában?
Természetesen másként látták akik a barikád ellenkező oldalain harcoltak. Másként látták a városokban lakók, akik átélték a tüntetéseket, a harcokat és a sortüzeket és másképp látták azok akik a falvakban legfeljebb a vörös csillagot verték le a tanácsházáról, vagy csendben hallgatták a híreket. Budapest volt a központ, szét is lőtték rendesen.
1956 nem volt olyan régen, hogy az emlékezet rózsaszín ködébe burkolva az óvodások műsorával, iskolások szavalatával tarkítsuk az ünnepet. Sokan élnek akik átélték - akár tevékeny részt vállalva mint említettem a barikád egyik vagy másik oldalán, vagy csendes szemlélőként.
1989. október huszonharmadika. A Köztársaság kikiáltásának napja.
Az ünnep kereteit Önkormányzatunk megadja, kérek mindenkit, hogy házát lobogózza fel.
November elseje és másodika. Mindenszentek ünnepe, halottak napja.
Ezen a két napon halottainkra emlékezünk. Elhunyt szeretteinkre, barátainkra és a Nemzet hőseire, valamint földünkben nyugvó idegen elesett katonákra.
November negyedike. Az 1956. október 23-i forradalom vívmányait tizenkét szovjet hadosztály tiporta sárba ezen a napon, majd az elkövetkező néhány napban.
1944. november negyedikén Budapesten véletlenül felrobbant az aláaknázott Margit-híd pesti három íve, gépkocsik és villamosok alatt. A tragédia előre vetítette a szörnyű ostrom árnyékát, amit a fővárosnak és ennek kapcsán a Dunántúlnak is el kellett szenvednie.
Wagner Péter
Vissza a főoldalra
| 
