Módosítva: 2020. 08. 14.

Az elmúlt hetekben valószínűleg mindannyiunkban felmerült már az ötlet, hogy valahogyan segíteni kellene az iszap-katasztrófa sújtotta térségben.

A Máté házaspár (az élelmiszerbolt tulajdonosai) nem is gondolkodtak tovább.

Október 10-én keresték meg a Karitász Csoportot, együttműködést kérve egy gyűjtés megszervezésére az iszap-katasztrófa károsultjai részére. A felkérést örömmel fogadtunk. Másnap este meg is beszéltük, hogy felhívásunkat nem csak Nadapra koncentráljuk, hanem eljuttatjuk a tó-környéki településekre is. Október 12-én, kedden délelőtt vettük fel a kapcsolatot a helyszínen segítő Karitásszal és Miklós atyával, a devecseri plébánossal, akitől megkaptuk az információkat, illetve a listát a szükséges eszközökről, felszerelésekről. Semmiképpen nem akartunk abba a hibába esni, hogy küldjük, amit össze tudunk szedni, amiről mi úgy gondoljuk, hogy biztosan kelleni fog. A célunk az volt, hogy olyan segítséget nyújtsunk, amire valóban szükségük van!

Szerdán, amilyen módon csak tudtuk, igyekeztünk a legszélesebb körben terjeszteni az adománygyűjtésről szóló felhívásunkat. Szórólapot osztottunk, plakátoltunk, telefonáltunk, e-mailen és az interneten, különböző közösségi portálokon továbbítottuk az információt.

Volt még három napunk, akit csak tudtunk, megkértük, hogy legyen segítségünkre a szervezésben vagy az adomány-gyűjtésben!

A kapott információk szerint takarítóeszközökre, fertőtlenítő- és tisztálkodó szerekre, de legfőképpen védelmi felszerelésre (műanyag overall, porszűrős maszk, gumicsizma) volt a legnagyobb szükségük, ilyen eszközöket ugyanis még alig kaptak.

Amikor megkaptuk a listát, kicsit elbizonytalanodtunk, mert ezeknek az eszközöknek a nagy része általában nincs "csak úgy" egy háztartásban, ezért úgy döntöttünk, ha valaki ilyesmivel nem tud hozzájárulni, de szívesen segítene, pénzadománnyal is megteheti. A pénzt nem akartuk továbbítani, a befolyt összegből megvásároltuk, amire szükség volt.

Az adományokat Nadapon, az élelmiszerboltban gyűjtöttük, de pénteken, október 15-én délután a Művelődési Háznál is vártuk a segítőkész embereket este 6 óráig.

Jöttek is szép számmal!

Összességében körülbelül 250-300 ezer Ft értékű adomány gyűlt össze, melyből 52 ezer Ft készpénzadomány volt. A pénzből gumicsizmákat, fertőtlenítő- és tisztítószereket vásároltunk.

Bár nagyon szerettük volna a tó-környéki településeket is bevonni, ez a kezdeményezésünk sajnos teljesen sikertelen volt.

Szombat reggel a Sidó házaspárnak köszönhetően sikeresen megérkezett kis segély szállítmányunk Devecserre, a plébánián kialakított válságközpontba.

A hasznos holmik mellé egy kísérőlevelet is küldtünk, íme néhány sor belőle:

"Mi egy kis falu vagyunk - 518 lakossal - nagy dolgokat nem tudunk tenni, de megmozdultunk, összefogtunk és mindenki a maga módján igyekezett kivenni a részét abból a szervezésből és adakozásból, aminek az eredményét ezúton adjuk át Önöknek. Fontosnak tartottuk, hogy olyan dolgokat küldjünk, aminek biztos, hogy hasznát tudják venni.

Fogadják olyan szeretettel, ahogyan azt mi adjuk!"

Sikerült egy pár szót beszélni Miklós atyával is. Emlékezett arra, hogy Nadapról kerestük korábban. Nagyon örült és külön nagyon megköszönte a kísérőlevelet.

Sidóné Koller Andrea adta át az adományt és így fogalmazta meg élményeit: "Én azt gondoltam, hogy a mi kis segélyünk majd úgy elveszik a sok minden között, de nem így van! Sokkal nagyobb szükségük volt ezekre a dolgokra, mint ahogy azt az ember gondolná... ahhoz képest, hogy mekkora a katasztrófa, nagyon kevés a segély, szóval, aki azt gondolja, hogy nincs értelme hozni egy szappant, az most tényleg nagyot téved! Nagy szükség volt ezekre a dolgokra, nagyon hálásak voltak érte, nagyon örültek neki..."