Módosítva: 2020. 08. 14.

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.

Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges: Olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

a) az a kút, amely karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;

b) kút épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;

c) a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

Az a személy, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, például fúrt kutat, abban az esetben mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Mindezek alapján a bírság kiszabásának megelőzése céljából azon fúrt kúttal rendelkezők, akik eddig még nem kértek fennmaradási engedélyt, mielőbb tegyék meg bejelentésüket és kérelmezzék az engedély megadását a települési önkormányzat jegyzőjétől.

A kérelemnek része egy dokumentáció is, melynek kötelező elemei között szerepel többek között a kérelmező személyes adatai, valamint kötelezően meg kell adni a kútra vonatkozó műszaki adatokat is, illetve fényképeket is csatolni kell a kútról.

A dokumentáció részeként szükséges egy nyilatkozattétel is, melynek megtételére a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben megjelölt feltételeknek megfelelő vízkútfúró szakképesítést szerzett szakember jogosult és, amely tartalmazza, hogy a tervdokumentációban közölt adatok a valóságnak megfelelnek, valamint azt, hogy a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet.

A fennmaradási engedélyt mind az ásott kútra, mind a fúrt kútra vonatkozóan kötelező előterjeszteni, valamint, hogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg 3000 forint eljárási illetéket is meg kell fizetnie a kérelmezőnek.

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte az engedélyeztetés határidejének 2020 végéig történő meghosszabbítását. A javaslatról a napokban tárgyal a kormány.

Vissza a főoldalra