A Velencei-tavi KIOP beruházás bemutatása » Áttekintés » A beruházás összefoglalása » Csatornázás » Szennyvíztisztítás » Csatornaépítés » Csatornahálózat csöveinek fektetése » Gravitációs szennyvízelvezetés » Átemelő » A szennyvíz- tisztítás technológiája » Mechanikai tisztítás » Biológiai tisztítás » Fertőtlenítés » Szennyvíz- átemelés » Iszapkezelés » Vízminőség vizsgálatok

Biológiai tisztítás A biológiai tisztítás célja a szennyvízben lévő biológiailag bontható, illetve átalakítható anyagok (vegyületek) mennyiségének csökkentése. „A” és „B” jelű tisztítóegység A műtárgyak hidraulikai kapacitása 2 x 4000 m3/d szennyvíz. Újonnan épültek, azonos méretűek és technológiájúak. A műtárgyak belső terei: anaerob medencék, anoxikus (denitrifikáló) medence, levegőztető medence, utóülepítő medence. Előszelektor medence és anaerob medence Kialakítás: az anaerob és anoxikus medencék kevert terek, melyekben az oxigént nem igénylő folyamatok zajlanak. A szennyvíz- és az iszapbevezetések vízszint fölöttiek, így vizuálisan ellenőrizhetőek, az esetleges dugulás észlelése és megszüntetése érdekében. A műtárgyakon belüli szennyvízátvezetés a falakban kiképzett nagyméretű nyílásokon történik, így biztosítva a minimális hidraulikai veszteséget. Funkció: a fonalasodás hatásának csökkentése és a biológiai többletfoszfor-eltávolítás „előkészítése”. Az első anaerob térbe érkezik az utóülepítőből a recirkuláltatott iszap, itt találkozik a nyers szennyvízzel. Anoxikus medence Kialakítás: az anoxikus medencébe van visszavezetve az ún. belső, vagy nitrát recirkuláció, ez a hatékony nitrogén eltávolítást szolgálja. Funkció: a nem levegőztetett medencében történik a nitrát (és nitrit) eltávolítása. Levegőztető medence Kialakítás: a medencéket külön gépházba telepített légfúvók látják el, melyeknek működését az adott medence oldott oxigén mérője vezérli frekvenciaváltón keresztül. A bevezetett levegő mennyiségét oxigénmérő szabályozza. A levegőztető medencékből betonvályún keresztül távozik a szennyvíz. A vályú bukó éle határozza meg az összes medence (levegőztető, anoxikus, anaerob, előszelektor medencék) vízszintjét. Fontos az optimális oldottoxigén-koncentráció tartása, az attól való tartós eltérés komoly tisztítás-technológiai problémákat okoz. Funkció: a maradék szervesanyag lebontása és a nitrifikáció biztosítása. Ebből a reaktorból az anoxikus medencébe vezetik az eleveniszapot. Az „A” és „B” műtárgyakba a folyamatok minél pontosabb nyomon követése érdekében ammónia-, nitrátkoncentráció-mérő és lebegőanyag-mérő szonda is elhelyezésre került. Utóülepítő medence Kialakítás: a biológiai tisztító műtárggyal egybeépült a hosszanti átfolyású utóülepítő, mely az iszap leválasztását végzi. átemelőjéből az iszap visszakerül az anaerob medencébe, átfejtés esetén az osztóműbe. Az iszap kiemelését és az uszadék eltávolítását mozgó kotróhíd biztosítja. A tisztított szennyvíz a végátemelő műtárgyba folyik. A szennyvízbevezetés kettős vályúval, osztózsilippel történik. Az ülepítő a szélessége miatt középső terelőfallal rendelkezik. Az osztózsilipekkel biztosítani kell az 50-50 %-os szennyvíz arányt, amit a bukóélen mért átbukással lehet ellenőrizni. A kotró iker kialakítású és tartalmazza az uszadék-eltávolító egységet is. Az iszap a külső falon elhelyezett vályúba kerül. A szennyvíz fogazott bukóéleken távozik a betonvályúba, előtte uszadékvisszatartó merülőfal helyezkedik el. Funkció: célja az eleveniszap és a folyadékfázis elválasztása, az ülepített iszap iszapaknába vezetésének biztosítása. „C” jelű tisztítóegység A műtárgy feladata 2400 m3/d szennyvíz biológiai tisztítása. A műtárgy egységei meglévő levegőztető medencék átalakításával kerültek kialakításra. A műtárgyban 2 azonos tisztítási sor üzemel. A műtárgy belső terei: anaerob medencék, anoxikus (denitrifikáló) medencék, levegőztető medencék. A „C” jelű műtárggyal egy technológiai egységet alkot az „Ü” jelű DORR utóülepítő medence az iszapátemelőjével. A műtárgy technológiai működése megegyezik az „A” és „B” műtárgyaknál elmondottakkal. DORR medence és iszapátemelő A műtárgy kör alakú, radiális átfolyású ülepítő, a korábbi technológiában is üzemelt, funkciója nem változott. Hozzá csatlakozik a recirkulációs és a fölösiszap-átemelő akna. Felújításra került a kotró és az uszadék-eltávolító egység. Az iszap-recirkulációs szivattyúk normál üzemben a „C” jelű műtárgyba nyomják az iszapot, átfejtés esetén az osztómű felé dolgoznak. „D”, „E”, „G” ÉS „H” jelű egyesített műtárgyak A műtárgyak feladata 4 x 500 m3/d szennyvíz biológiai tisztítása. Négy azonos kialakítású műtárgy üzemel. A műtárgyak a meglévő építmények technológiai átalakításával biztosítják a tervezett tisztítás-technológia megfelelő működését. A kör alakú műtárgyak két részből állnak. A külső körgyűrű medencébe levegőztető elemek és keverők kerültek telepítésre. A medence feladata az időben elválasztott levegőztetés és denitrifikálás. Levegőztetett szakaszban történik a szennyvíz szerves anyagának lebontása, valamint az ammónia átalakítása nitráttá. Anoxikus szakaszban zajlik a nitrát vegyületek elbontása, a nitrogén eltávolítása a rendszerből gáz formában. A belső medence utóülepítő funkciójú, nem került átalakításra. Az iszaprecirkulációt és iszapelvételt a kotró hídra szerelt iszapszivattyú biztosítja. A fölösiszap-elvételre külön vályú szolgál. Kiegészítő vegyszeradagolás Az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítás során a befolyó nyers szennyvíz foszfortartalmának kellő mértékű csökkenését nem mindig lehet elérni. A tisztított szennyvíz foszforkoncentrációjának folyamatos határérték alatt tartása érdekében szükség lehet a kiegészítő vegyszeres kezelésre. Valamint szükség van az iszapvíz oldott foszfor tartalmának csökkentésére is. A foszfor kicsapására vas(III)-szulfát oldatot alkalmazunk.