Természeti értékek » Védett növényvilág » Védett állatvilág » Madarak » Halak Védett állatvilág A Velencei-hegység jelentős része erdős (régóta vadaskert, később állami vadvédelmi terület), így nagy- és kisvadban is bővelkedik. Vadjai között gyakori a szarvas és az őz. Telepítés eredményeképpen található dámvadat és muflon, de van még róka, borz, nyúl, hermelin, nyest, nyuszt, menyét, görény és vadmacska is. A vaddisznó komoly károkat okoz, mert hagymás növényeket és kisebb állatokat fogyaszt, valamint rendszeresen bolygatja a talajt és életközösségeit. A térség fontos madarai a réti sas, a fekete harkály, az erdei fülesbagoly, a holló, a szarka és a mátyásmadár. A hüllőket az erdei sikló, rézsikló, vízisikló, kockás sikló, zöld gyík, fürge gyík és a mocsári teknős képviselik. A kétéltűek közül a levelibéka, a kecskebéka, a vöröshasú unka, a pettyes gőte jellemző. A tarajos gőték ősszel tömegesen vonulnak téli szárazföldi szállásukra. A rovarok közül gyakori a tücsök, a szöcske és a sáska, de emellett vannak még különleges rovarfajok is: a sukoró-nadapi út menti kopár legelőkön a sisakos sáska és az ájtatos manó (imádkozó sáska). Jellemző még a szikesekre a szongáriai cselőpók, amely a legnagyobb termetű hazai pókfaj. Nagyon hasonlít rá a farkaspók, de ez utóbbi a hegységi legelőkre jellemző. A Meleg-hegy oldalában a vörös-fekete hangya és a piros testű bikapók él.