Természeti értékek » Védett növényvilág » Védett állatvilág » Madarak » Halak Madarak A madárvilág is rendkívül változatos. Az 1940-es években 29, a tó környezetében költő vízimadárfajt tartottak nyilván, számuk mára mintegy 40. Szinte minden évben újabb fajok telepednek meg elsősorban a Fertő mocsarában. Megfigyelésükre madárvártát is létrehoztak a tó nyugati végében, mely tudományos munkára is lehetőséget ad. A nyílt vízen csapatosan úsznak a különböző récefélék: barát-, böjti-, csörgő-, kanalas-, üstökös-, tőkés-, kendermagos- és cigányréce. A búbos vöcsköt tavasszal pompás nászruhája teszi feltűnővé. Már sokszor február végén nagy csapatokban érkeznek a bíbicek és seregélyek. A nádasokban jellemző a vízityúk, a szárcsa és a guvat. Repülő madarak: dankasirályok, gulipánok, széki gólyák (gólyatöcs) és a barna rétihéja. A nádirigónak, a poszátának, a nádi tücsökmadárnak, a barkós cinegének, a kékbegynek, vagy a nagyhangú, már a gémfélék családjába tartozó bölömbikának legtöbbször csak a hangját lehet hallani. A nádi énekesmadarak közül ki kell emelni a sitkét (nádi fülemülét), a kékbegyet és a nádi sármányt is. A gémek közül jellemző a bakcsó, a szürke-, és a vörösgém. Az ibisz-félék közé tartozó kanalas gém Dinnyés címermadara is lehetne. Akárcsak a közel 90 éve védett nagy kócsag, mely a magyar természetvédelem címermadara. A sok fokozottan védett, fészkelő fajból megemlítendő még a kormos szerkő, fattyúszerkő, batla, kis kárókatona, piroslábú cankót, a nagy goda, és a nagy póling. A táj gyakori jellemzői a télen-nyáron zajosan gágogó nyárilúd-csapatok.